2.fejezet , 4.rész : Hosszú idő után....végre.

Halo emberkék, drága olvasóim.Hálásan köszönöm a 14 feliratkozót, el sem hiszem, és köszönöm mindenkinek aki rendszeresen olvas, nagyon sokat jelent ez nekem!:) Ebben a részben utoljára tűnik fel a régi főszereplőnk Jessie. Az elkövetkezendő részekben már nem találkozunk vele. Remélem nem baj, helyette lesz rengeteg izgalom, kavarás, boldogság, szomorúság és egyéb finomságok. Köszönöm azoknak akik kitartanak mellettem, és biztatnak hogy írjak. Miattuk érdemes is! Köszönök mindent!:) Kellemes olvasást!

Jessie szemszöge : 

Több mint két hónapja hagytam el pompás életem és a csodás barátaim. Őszintén azóta nem is hallottam felőlük, maximum annyit amit a pletykalapok és a tv összehord.Hiányoznak, de most az itteni életemre kell koncentrálnom. Turnén vagyok a helyi nagyon népszerű angol bandával a The Wanteddal ,  közben igencsak összemelegedtem az egyik sráccal.Végre boldog vagyok , teljes szívemből szeretek egy srácot, és az a srác Max. The Wantedos fiúk  imádni valóak,  hatalmas szeretet és kedvesség van bennünk. Az életem egyik szakasza lezáródott otthon Amerikában, az új életem elkezdődött itt Angliában. Jól érzem magam, rengeteget változtam , felszabadultabb lettem sokkal közvetlenebb mint bármikor máskor. Rengeteg rajongóm van ,akik nagyon kedvesek hozzám,imádom őket. Remélem egy nap azért még találkozok a régi barátaimmal akiket magam mögött hagytam Amerikában. Hiányoznak, de biztosan boldogak nélkülem is , úgy érzem most találtam meg igazán ,a saját utam.

Kendall szemszöge : 

Pontosan 1 és fél hónapja ismertem meg jelenlegi életem, legjobb barátját. Amanda hihetetlenül őszinte és tökéletes barát pont olyan ,amilyenre mindenki vágyik. A családom imádja, minden vasárnapi ebédet nálunk tölt. Nagyi lassan kezd belenyugodni hogy nem lesz esküvő.Nálam már eljött az a pillanat hogy kiakarok törni a barát zónából, általában megrekedek itt és magam sem tudom miért. Talán mert  nem éreztem hogy , azok a lányok passzolnának hozzám. Vele minden olyan tökéletes, de tényleg. Rengetek közös van bennünk.
- Haloo- szóltam bele a telefonba, Logan sikeresen kizökkentet a gondolat menetemből .
- Ma este egy buli?-kérdezte izgatottan.-ránk férne.
- Logan tegyük át holnapra, ma este van egy kis elintézni valóm.
- Akkor reggel szörf + megihatnánk egy sört, jó lenne beszélgetni.
- Ah,rendben ezt megbeszéltük . Reggel part!


Amanda szemszöge :

A bolti munka mellet suliba járok.1 hónap alatt visszakaptam a legjobb barátnőmet Mariet, hihetetlen érzés, most pontosan olyanok vagyunk mint gimiben, jó látni hogy ennyire boldog Carlos mellet , aki Kendallel egy bandában van. Megismertem a többieket is és a barátnőjüket is , Flora gyönyörű ,közvetlen és egy imádni való nő ,százszázalékosan passzol Jameshez. Ott van Logan aki ...hát elég furcsa ...állítólag volt neki egy Vivienne nevű lány ,aki egy időre haza költözött mert nem értett semmit. Na és Logannek még ott van az én unokatesóm Samantha , ők ilyen se veled, se nélküled kapcsolatban vannak most. Szerintem a srác se tudja mit akar. Vasárnap Kendall szüleinél  ebédeltem szokás szerint,  érdeklődtem hogy ő miért nem szedd fel valami csajt,persze ő ismét terelte a témát. Én randiztam egy-két sráccal ,de eddig még semmi komoly nem alakult ki, igazából ráérek.
Sikerült a megspórolt pénzemből egy apró lakást venni, amit én nagyon imádok, igazán otthonos.
Alig vártam hogy az ágyba dőlhessek és szundíthassak egy nagyot. Majdnem álomba merültem , de a csengő nem hagyott.
Ki lehet ilyen későn ?-morogtam magamnak .
-Szia Amanda!
-Jesszusom Kendall, baj van?-aggódottan kérdeztem.
-Nincsen semmi baj, csak hiányoztál.-végét a fülembe súgta ,amibe ismét beleborzongtam.
- oh, ez kedves , de 1: Máskor ha lehet,  ne hajnali fél 2kor jöjjön rád az hogy hiányzom. 2: Nem ma jöttem le a falvédőről,ismerlek már annyira hogy tudjam ,valami nincs rendben.
-Tényleg nincs semmi gond , csak szükségem van egy ölelésre.- jelentette ki, majd tárta is a karját.
-Gyere beljebb!-mutattam a szobámra, mire ő leült az ágyam sarkára.
-Na mesélj mi nyomja a lelked?-feküdtem mellé, amire ő átkarolta a vállam.Tudom elég furcsa a mi barátságunk.Nagyon imádjuk egymást, szinte mindent tudunk a másikról és nálunk ezek a gesztusok tök természetesek.
- Őszintén?-Kendall hangja zavarta meg a gondolatmenetem.
- Igen , őszintén- bólogattam.
- Elegem van , hogy mindig beragadok egy bizonyos pontnál.-sóhajtott egy nagyot
- Aha,értem témánál vagyunk.
- Sajnálom Am,komolyan! De én többet érzek mint barátság! Mikor meglátlak jobb kedvem lesz, szeretném ha úgy ölelnél át mint a párodat és ne csak , mint egy barátot. Sajnos nem tudok az érzéseimnek parancsolni.-szegezte le a tekintetét,és csak babrált az ujjával akár egy kisgyerek.
- Kendall , sajnálom én randizok valakivel, de.- meg se várta míg befejezem a mondatot, felpattant és teljesen kiakadt.
-Te jó ég! Mekkora barom vagyok. Hát persze, én várok türelmesen hónapokat hátha kialakul valami.De neeeem, mindig is a nyomulósabb pasik voltak a menők. - Tudod végre, valakinek én is szeretnék fontos lenni. Valakinek az IGAZI, csak erre vágyom.-fogta a kabátját és elindult az ajtó felé.
-Kendall várj!-fogtam meg a kezét.- Nem is engedted végig mondani amit akartam. A gyönyörű szemeid, a mosolyod , az érintésed. Már azon a napon megragadtak amikor betoppantál a boltba. Olyan érzés uralt el akkor mint még soha, és igen én is ugyanazt érzem amit te. Fogalmam sem volt hogy ugyanezt érezzük, ezért próbáltam leplezni.- alig sikerült kimondanom a mondatot, magához húzott és megcsókolt.- ennél a csóknál szenvedélyesebbet még sosem kaptam.

Logan szemszöge : 

Kinyitottam a szemem , pirosló   lábkörmöket pillantottam meg.  Oldalra fordultam és Viviennet pillantottam meg magam mellet, éreztem hogy hatalmas mosoly ül ki az arcomra. Bevillant a tegnap este, ami igen mozgalmas és hosszadalmasra sikeredett.Szívem szerinte magamhoz húztam volna és egész nap csak ölelném, de helyesnek láttam ha hagyom még pihenni gyönyörűmet. Nyomtam egy finom puszit a homlokára majd halkan kikászálódtam az ágyból. Lementem főztem egy kávét, majd hagytam neki egy cetlit hogy a parton vagyok Kendallel.
Fél órát kocsikáztam mire végre odaértem. Kendall már a kocsijánál  támaszkodva várt, hatalmas mosollyal az arcán.
-Haver, mitől vagy ennyire kivirulva?-érdeklődtem miközben kezet fogtunk.
- Boldog vagyok, csupán ennyi. - Szabad esetleg tudnom, mi történt?-kérdeztem már én is mosolyogva.
- Este elmondtam Amandának hogy mit érzek, és képzeld, ugyanígy érez.
- Nagyon örülök Kendizzzle hogy végre rád talált a boldogság.
- Hát még én!-vigyorgott, majd oldalba bökött- Na gyere  Logie, lovagoljuk meg a hullámokat, hiszen csak ránk várnak.

Kendall szemszöge : 

Az egész délelőttünket lent töltöttük a parton, rengeteget beszélgettünk, szörföztünk. Természetesen egész végig Amandán járt az agyam. Ezek után vajon mi lesz? Minden a régi marad, vagy változás következik ? Méd én sem tudom. Helyet foglaltunk Logannel egy pub eldugott asztalánál ,ott  folytattuk a beszélgetést.
- Hozhatok valamit az uraknak?- jött oda a pincér.
- 2 sört kérnénk, vágtuk rá egyszerre.
- Képzeld , úgy néz ki újra minden rendben köztem és Vivienne között.- mosolygott Logan.
- Szuper! Nagyon örülök nektek! Vivi annyira kedves lány, pont ilyen való hozzád .
- Igen , tudom. De te most összejöttél Samantha unokatesójával, és nem tudom.... kicsi félelem azért van bennem.
- Uraim, itt van a 2 sör, hozhatok még valamit?-szakított minket félbe a pincér.
- Köszönjük mást nem.
- Nincs mitől aggódnod, Samantha most amúgy is az új filmjén dolgozik , Amanda meg teljesen más mint az unokatesója.
-Tudom kedves lány nagyon. Áh, hülye vagyok..csak a baromságokon agyalok.
-Nem szabad Logan!Tudod csak pozitívan. -Igyunk mindkettőnk boldogságára. - emeltem poharam.
- Sokáig, ja és fenékig! - nevetett.

Marie szemszöge : 

- Carlos add vissza a felsőm- rohangáltam utána egy szál bugyiban.
- Neeeeeeeeeem adoom, mivel nem csináltál reggelit. - lebegtette  magasba a ruhadarabot.
- Hát jó te akartad!- vetődtem rá , majd vállba bokszoltam. A kis föld harcunkhoz csatlakozott Sydney is. A végén már ugatott ránk.
- Látod Sydney is utasít hogy add ide!- hirtelen kitéptem a kezéből- Háh, látod itt Nő uralom van , 2-1 ellen- nyújtogattam a nyelvem.- mire azt eltüntette a sajátjával.
- Azt mondom én is, és mint hallod a gyomrom is , menjünk le a boltba vegyünk valami kaját. És kiülhetnénk a parkba megenni.
- Akkor mire vársz még?-kérdeztem majd rohantam is ki az ajtón- gyere Sydney, fussunk el a gazdád elől, rossz fiú volt. - fütyültem neki.

Már a parkban ültünk és faltuk az ebédünket,  jókat nevettünk az arra futókon.
Egyszer csak Amanda is erre végezte a napi futás adagját.
- Hélóóó- futottam utána.
- Szia Marie- vette ki a fülest majd eleresztett egy hatalmas mosolyt.
- Akkora mosollyal futsz, még nem láttam senkit ekkora örömmel mozogni . - Ma este gyere át, aludj nálunk! Ez kötelező , a címünket tudod ,kifogás nincs.A srácok is átjönnek Carloshoz. - Most hagylak futni.- Amanda csak bólogatott.
 - Esteeee! - kiabáltam, mire ő intett egyet és futott tovább.

blogger üzenet : Rusher találkozó, Születésnap .

Először azzal kezdeném , nagyon BOLDOGSÁGOS SZÜLINAPOT AZ ÉN KICSI BÉBIBÚMNAK, aki hatalmas BTR fan és Logan rajongó. :) Remélem csodás napod lesz a mai..és persze mindenkié. Aki Pesten lakik ne felejtse el ,hogy ma Rusher találkozó van!:)
 Itt is van egy link ahol minden infót megtaláltok :  Rusher találkozó részletei ITT!

Azt se felejtsétek el hogy MA remélhetőleg jön az új rész!:)Remélem mindenkinek fantasztikus napja lesz! Mindig mosolyogjatok és érezzétek jól magatokat, az a legfontosabb!
Sok puszi , és szeretet!
Szandi.

2.fejezet 3.rész : Barátságok és szerelmek.

Megyeeek már!- ordítottam mert valaki rákönyökölt a csengőre, elég idegesítő volt.Előtte gyorsan rápillantottam az órára ,jesszusom már reggel 9? Azt hittem csak kicsit bóbiskoltam el. Szerencsére ma nem dolgozom, rohantam az ajtóhoz hogy kinyissam.Két srác állt az ajtóban, várjunk csak Kendall,rosszul látok vagy tényleg te vagy az?-néztem rá döbbenten.
-Amanda?- nézett rám hasonló arckifejezéssel -Mit keresel itt?
-Ezt én is kérdezhetném Kendall.-Mondjuk én itt lakom.
-És ő kicsoda?-mutattam a másik srácra , aki kicsit ideges volt.
 -A legjobb barátom Logan, és Samanthához jött.Jobb lesz ha most kettesben hagyjuk őket beszélgetni.-magyarázott Kendall.
- Még mit nem? Miatta van padlón az unokatesóm.
- Hogy ki?- nézetek rám döbbent arccal.
- Igen ő az unokatesóm.
- Te ismered Kendallt?-jött ki szipogva kómás arccal Sam.
- Fogjuk rá.
- Mit kerestek itt?-kérdezte Samantha.
-Téged- válaszolt a másik srác , miközben tolta befele Samet.
- Beszélhetnénk? Mondjuk kettesben?-súgta neki , valószínűleg akarta hogy halljam és vegyem az adást.Én válaszkép kérdő arckifejezéssel néztem rá. - Ez normális?-gondoltam magamban.

Samantha odajött hozzám, mondta hogy szeretne kicsit beszélgetni Logannal , mivel ismerem Kendallt ezért nem lenne  gond hogy ,elmenjek vele valamerre.
-Biztos, minden rendben lesz?- néztem rá aggódóan.
-Biztosan drága- átölelt, majd nyomott egy puszit az arcomra .-Ha bármi van hívlak.-súgta a fülembe
-Na gyere!-rángatott ki a lakásból Kendall.
-Oo, nem érzem ezt helyesnek hogy ott hagyom Samet.
- Hidd el , Logie vigyázz rá.
-Hah, ne nevettess miatta van ilyen állapotban! Remélem te nem csinálsz ilyet a lányokkal. Álljunk csak meg!- lassítottam le. Hova is megyünk?
-A kocsimhoz, ja és megígértem a nagyimnak hogy ma hazaugrok.
-Persze  és engem is vinni akarsz magaddal?
-Még szép!-mosolygott- Finom ebédet is csinál nagyi , nagyon kedves mindenkivel, hát még a szép lányokkal.

-Nagyiiiiiiiiiii, megjöttünk!-rontott be a házba Kendall.
-Kicsi fiam szia!-nyomott két puszit unokája arcára.-Ki ez az szép lány, akit nálam köszönthetek?
-Ő itt Amanda Moriss. Ő pedig itt a nagyim Francis .- nagymamája azzal a lendülettel átölelt, nagyon kedves és közvetlen, laza nagyi.
-Nagyon csinos lány vagy! Gondolom gyermekeim a hosszú út alatt megéheztetek, az étkezőbe ül Katy és Kevin is, üljetek le hozzok nektek is valami finomat.-vezetett be minket az étkezőbe.

Kedvesen bemutatkoztam mindenkinek, Kendall családja olyan tökéletes ez a hangulat ami itt van. Igazi álom család. Kendall nagyszülei és szülei is ebben a hatalmas csodaszép házban laknak együtt.
Az ebéd vicces és egyben kínos is volt Francis végig azt kérdezgette hogy Kendall mikor vesz el feleségül.Ezen mindannyian nevettünk, nagyon vicces volt . Próbáltuk elmagyarázni hogy még csak nem is járunk, mindössze barátok vagyunk ,de a nagyija nem akarta elhinni . Szerinte két ilyen'tökéletes' embernek együtt kell lennie. Kendall kicsit vörös volt és láthatóan szégyellte a dolgot,megnyugtattam egy kedves mosollyal, mert nekem nem kínos. Persze utána is folyamatosan a -sajnálom ,én se tudom mi ez- arckifejezéssel nézett rám. Kendall elvonult ebéd után beszélgetni Kevinnel mert már rég találkoztak, megértettem annyira jó hogy ilyen jó tesók. Alig néhány órája ismerem ezt a családot már is befogattak és egyáltalán nem érzem kellemetlenül magam.
Kathy , Kendall anyukája elmesélte nekem viccesen előadva mind három fiának a gyerekkorát. Nagyon érdekes volt hogy cseperedtek fel.A családba annak is története van hogy miért  mindenki K-betűs keresztnevet kapott.Már majdnem 2 órája beszélgettünk Kathyvel, ő is érdeklődött az én családomról ,rólam a munkámról ,és arról hogyan ismertem meg legkisebb fiát. Kendall megállt a kanapé előtt felhúzott majd mondta hogy körbevezet a házba , ennek természetesen nagyon örültem.
Megmutatta mindenki szobáját a medencét az összes kutyust és nagy megdöbbenésemre egy malacot is.
-Ő itt Yuma!-vette ölébe a malackát.
-Jaj nagyon cuki! Nekem adod?-elkezdte nyalogatni az orromat.
- Úgy látszik nagyon tetszel neki!-Persze neked, de csak akkor ha a gazdáját is magaddal viszed.-kacsintott.
-Haha, így már nem kell- nyújtottam ki a nyelvem.
-Na köszi, ez jól esett-a végén már mindketten nevettünk.
-Most viszont gyere Amanda , megmutatom a Szent helyet ahol a fiatalságom nagy részét töltöttem.-ragadta meg a karom és behúzott egy szobába amiben rengeteg gitár volt.
-Tyűűű,jó nagy szoba , sok csodás gitárral-jegyeztem meg.
-Igen, szenvedélyesen gyűjtöm a gitárokat.
-Még ez a jobbik esett, legalább nem a lányok bugyiját.
-Hmm, most hogy így mondod nem is rossz ötlet.- kacagott.

- Egy perc és jövök!- mondta Kendall.
 Odasétáltam az egyik falhoz ami tele volt családi képekkel ,köztük pár gyerekkori képpel.

-De édes ez a kép!- mutogattam a képre.-Semmit sem változtál!
-Szóval édes vagyok-lépett mögém és a válaszát lágyan a fülembe súgta, amibe kicsit beleborzongtam.
-Játszol nekem valamit?-tapogattam meg a gitárjait.
-Szíves , örömest!-le ült a kanapéra kezébe vett egy gitárt a sok közül és elkezdett játszani.

-Tátott szájjal hallgattam végig a számot.-Tyűűha , te aztán tudsz!Azta nem jutok szavakhoz, komolyan mondom, nagyon tehetséges vagy.És a hangod.Egyszerűen nem tudok mást mondani : Fantasztikus volt!- mosolyogtam , csodás hangja van és ahogy gitározik.
-A végén még zavarba hozol ! Örülök hogy tetszett amit hallottál, ez nekem hatalmas elismerés.

Kendall szemszöge :

Elénekeltem a Cover Girlt , nem gondoltam volna hogy ennyire tetszeni fog neki. Éppen visszaraktam a gitáromat a helyére mikor egyszer csak megdobott egy párnával.
-Párnacsataaaaaaaaaaaa-kiabálta Amanda.
20 percik püföltük egymást ,konkrétan már sírva nevettünk.
-Állj-nyújtottam ki a kezem ,mire ő lelökött a kanapéra,megfogtam a derekát és lerántottam magam mellé.Erre rögtön elkezdett püfölni a párnával.
-Ah, nem bírom, nagyon kifáradtan. Konkrétan tartani nem bírom magam.-lihegte, majd a kezében lévő párnát a combomra rakta és rá hajtotta a fejét és beszundítottunk
-Kendall ébredj!- rázogatta finoman a vállamat.
-Neee,komolyan 3órát aludtunk?
- Igeen, most aggódom mi van Samanthával.-Kérlek hazaviszel?
- Persze!És ne aggódj Logie vigyázz rá.
-Aha, ezt egyszer már letisztáztuk ,nem?

Elköszönt anyuéktól, nagyitól , mindenkitől. Nagyon tetszik a családomnak, már is befogadták. Jó volt ezt látni, boldogsággal töltött el. Nagyi persze még rátett utoljára egy lapáttal és megkérdezte hogy eldöntöttük e már végre, mikor lesz az esküvő. Amanda ezen jót nevetett én meg nem akartam elhinni ,hogy megint itt tartunk. Hiszen tisztáztuk hogy csak barátok vagyunk.
Egy boltnál raktam ki Amandát, azt mondta még be akar estére vásárolni. Gondoltam még visszaugrok anyuékhoz kicsit beszélgetni, olyan kevés időm van mostanában rájuk.

-Halo, visszajöttem még egy kicsit - köszöntem a nappaliban ülő családomnak.
-Na volt valami tesó?-fogta meg a vállam Kevin.
-Kevin . CSAK BARÁTOK VAGYUNK!Fogd már fel.Értitek?
-Nem kisfiam, és szerintem te se! Mindig leragadsz ennél a pontnál.Tudod jól hogy én az eddigi barátnőidről, -ha lehet őket így nevezni- mindig megmondtam a véleményem. És eddig egyik se volt nagyon szimpatikus.Tudom nincs beleszólásom , de még is. Ő más mint a többi lány , kedves, okos , értelmes, eltudtam vele beszélgetni órákig láttam rajta azt is hogy érdekli, nem csak kedvességből hallgat végig. Nem mellesleg szép is. Az eddigi lányok mind csak a hírnevedre és a pénzedre pályáztak.De valahogy érzem hogy ez a lány nem ilyen.Valószínű az anyai ösztönök súgják.
-Anyu édes vagy!-nyomtam egy puszit az arcára-Igen Amanda más , mivel ő csak a civil énemet ismeri, de a BTR-es Kendallről még nem is tudd, csak annyit hogy benne vagyok egy bandában.
-Na látod ez így még jobb!Nem azért kedves mint 'barát'  mert látott a tv-ben vagy az újságokban és nem amiatt amit ezek mutatnak. Hanem azért aki valójában vagy , a valódi énedért.
-Tesókám, én a te helyedben közelednék a csajszi felé!
-Te csak ne közelíts senki felé!- bokszoltam vállba testvérem.-Egyébként nekem ez most tök jó így. Barátok vagyunk , sokat nevetünk hülyülünk együtt.
-Aha,azért vonultatok be a szobádba több mint 3 órára. 'Csak barát jelszóval'
-Kevin! Én nem olyan vagyok mint te hogy rögtön megragadom az első alkalmat. Én úriember vagyok! Egyébként ha ennyire érdekel  csak beszundítottunk.
-Jó,jó elhiszem! TALÁN.
-Na gyere menjünk el sétáltassuk meg Yumát és Sissyt rájuk fér, közben legalább tudsz beszélni, milyen a való életben a barátság extrákkal.-nevettet hangosan Kevin, válaszom csak felhúzott szemöldök volt és egy újabb vállba bokszolás.

Samantha szemszöge :

-Logan de én tényleg szeretlek!
-Ne kérlek csak ezt ne mondd!-rohant ki az ajtón majd becsapta maga után.
Egész nap csak vitáztunk és beszélgettünk, egyik percben minden jó volt ..a másik percben meg minden a feje tetejére állt. Összekuporodtam és csak sírtam. Pár pillanat múlva a száját éreztem a számon. Olyan szenvedélyesen csókolt meg, mint még soha senki.
- Adj nekem egy kis időt!Hiszen te is tudod nem tehetem ezt Viviennel.

Flora szemszöge :

Marievel egyre több időt töltünk együtt , ma  megbeszéltük hogy este tartunk egy sütögetős beszélgetős.. piálós kis összejövetelt, hiszen a srácok sem látták egymást több mint 1 hete.
- Kincsem-kiabált ki James a nappaliból.
- Igen, mondjad.
- Nagyon unatkozom!
- Vidd el Fox-ot sétálni.
- Ajj, 2 órája voltunk.Inkább te szórakoztass!-nyafogott tovább.
- Szívem éppen a húst pácolom estére.
- Majd segítek később- ekkor már a hátam mögött állt, finoman átkarolt majd csókolgatni kezdte a nyakam. Megfordultam átkaroltam a nyakát, ő felültetett a konyhapultra... majd egymásnak estünk.

Marie szemszöge :

Olyan jó érzés hogy visszakaptam a gimis legjobb barátnőmet, nagyon boldog vagyok. Remélem mostantól  egyre sűrűbben fogunk találkozni.
- Halo?-szólt bele kómásan a telefonba Amanda.
-Manó ma hivatalos vagy egy kerti buliba.Csak pár barátom lesz ott. Khmm... köztök Kendall is.
-Ne köhécseljél tee!-nevetett bele a telefonba cukin.
-Naaaa gyere már, legalább bemutatom neked a lovagom.
-Talán ezzel sikerült meggyőznöd.
-Ja perszeee, véletlenül sem Kendallel...ugyee?

2.fejezet 2.rész : Szerelembe estem ismét?

Sziasztok, drága kedves olvasóim! Sajnálom hogy csak most sikerült hoznom részt, de sajnos az ihlet most talált rám.Nagyon szépen köszönöm a 13 feliratkozót! Hihetetlen! Köszönöm mindenkinek aki olvassa! Hiszen tudjátok ez a blog nélkületek nem létezne! Nektek írom , a ti véleményetek a legfontosabb!:)Köszönök mindent!

Logan szemszöge :

Baszameg, baszameg ,baszameg.- motyogtam magamba reggel, mikor megláttam ki fekszik mellettem anyaszült meztelenül.
-Jó reggelt maci-nyomott egy csókot a számra.
-héj,héj..ez szerinted normális ? Most komolyan?-akadtam ki.
-Sajnálom Logan, azt hittem még te is szeretsz itt belül-tette szívemre a kezét , majd elkezdett patakokban folyni a könnye.-Soha senkinek nem leszek elég jó, bolond voltam ,egy összetört szívű lány aki bosszút akart állni és bebizonyítani hogy még mindig engem szeretsz. De te tényleg szereted azt a lányt.Sajnálom.-miközben végigmondta magára vett egy inget és kirohant a szobából.

Annyira sajnálom Samanthát, én tudom hogy milyen igazából nekem anno megnyílt, basszus még nekem van lelki ismeret furdalásom hogy ezt tettem vele. Jesszusom mi van ha 2 nőt szeretek egyszerre?

Kendall szemszöge : 

Ismét dugóba kerültem, csak néztem ki a fejemből és dúdolgattam ,mikor megláttam Amandát a buszmegállóban. Letekertem az ablakot gondoltam elviszem munkába .
- Jó reggelt! Elvigyelek?-kérdeztem, de nem úgy tünt mint aki hallja. Egy kedves néni oda ment hogy szóljon neki.
-ooo, szia Kendall , ne haragudj , mindig elmerülök kora reggel a zenébe és a gondolataimba.-mosolygott kedvesen, majd megköszönte a néninek hogy szólt neki.
-Gyere szállj be , elviszlek. - nyitottam ki az ajtót.
- Ez igazán kedves,köszönöm!Most pont jól jön késésben vagyok.
- Hogy,hogy buszozol ?
-Tudod nem mindenkinek telik bolti munkából BMW-re.-nevetett.-Tényleg ha már itt tartunk , te tudod én hol dolgozom, de én nem tudom hogy te mit csinálsz.
-Hidd el semmi extrát- mosolyogtam miközben néztem a kora reggeli álmos , de nagyon édes arcát.
-Most komolyann , egy bolti munkás elött szégyenled a munkád? Nem lehet ennél rosszabb és unalmasabb.Sajnos nem mindennap boldogítanak ilyen srácok mint te ...sőt. - ezen a kijelentésén csak mosolyogni tudtam.
- Ha szeretnéd minden nap meglátogatlak.
-Na ne tereld a témát, és ne szerénykedj mondd már el!-bökdöste az oldalam.
-Héééé, ne bökdöss ha nem látnád vezetek! -erre a válasza , csak a kinyújtott nyelve volt.
-Öhmm, énekes lennék egy bandában.
-wáóó....már mindent értek - kacsintott.

Odaértünk a boltba bekísértem őt mivel forrócsokit akartam venni.

-Jóreggelt.-köszöntünk a másik eladónak.
-Sziasztok.-kicsit unottan köszönt.
-1perc és jövök- fordult hozzám Amanda.
-Oké, annyi időm még van.-mosolyogtam.
-Itt vagyok!Tessék!-nyújtott át egy bögre forrócsokit.
-Oh,köszönöm hogy megcsináltad ez kedves. És hmm..ilyen finoman még senki sem készítette. Rosszul jártál mert mostantól mindig neked kell megcsinálnod.- ezen csak nevetett, ooo de én most nagyon sietek.  Mennyivel tartozom?
-A vendégem vagy , cserébe mert elhoztál.
-Csak szólj, ilyen forrócsikiért cserébe bármikor elhozlak.
-Remélem is hogy látunk még felénk!-kísért ki a kocsihoz.
-Biztosan!-feleltem határozottan.
-Még egyszer köszönöm hogy elhoztál, egyszer megmutathatnád a bandád számait. Igazán érdekel!-nevetett majd közelebb jött és egy puszit nyomott az arcomra.
-Ezt most miért? Nem mintha bánnám...így jobban indul a napom. -mondtam kicsit zavarodottan miközben beöltem a kocsiba.
-A kedvességedért! És hogy ne felejtsd el megmutatni a munkád!- mosolygott.
-Tuti hogy nem fogom! Most már tényleg indulnom kell! Szia Amanda! Legyen szép napod!
-Szia Kendall! Vigyázz magadra.- intett majd bement a boltba.


Amanda szemszöge :

Ma az egész napomat végig mosolyogtam,  annyira örülök hogy van már pár barátom itt Amerikában. Kendall nagyon cuki srác, alig várom hogy még jobban megismerjem. Remélem hosszútávú barátság lesz belőle. Végre haza értem , úgy tűnt Samantha még nincsen itthon, gondoltam főzök neki valami vacsorát.
Recsegést hallottam Sam szobájából..akkor még is itthon van csak aludt. Bementem hozzá ,  a padlón ült összekuporodva és zokogott.
- Életem, mi a baj?- gyere ide, öleltem magamhoz jó szorosan.
-Semmi, jól vagyok.-Hogy ne, én meg a Dalai Láma . -ezen még ő is elmosolyodott.
-Te vagy a világ legjobb unokatesója, még a legrosszabb pillanatokkor is mosolyt csalsz az arcomra.-bújt hozzám szorosan.
-Tudod van az a srác akit meséltem.
-A volt barátod?
-Igen ő. Tegnap este találkoztunk a partin, sokat beszélgettünk majd felmentünk hozzá, ittunk egy keveset de nem sokat. Elkezdtünk filmet nézni, úgy mint régen összebújva.Azt hittem ő is viszont szeret és ugyanúgy érez irántam mint én iránta. Felmentünk az emeletre és egymásnak estünk.Ilyen jó még soha nem volt, teljesen passzoltunk testileg és lelkileg is. Majd reggel mikor felébredtünk, azt hittem ő is újra azt fogja érezni mint én. De nem így volt... ő már mást szeret. - a végén még jobban elkezdet sírni.
- Úgy sajnálom!-erre okosabbat nem tudtam mondani,éreztem hogy neki sincs másra szüksége csak arra hogy valaki itt legyen vele...aki igazán megérti, és aki igazán ismeri.

Végre kicsit sikerült megnyugtatnom , végül a sok sírástól szegénykém elkábult és elaludt..talán most jobb is neki ha pihen. Leültem a kanapéra tvzni, nem  kötött le nagyon, csak azon tudtam agyalni hogy hogyan segíthetnék Samnek.Én is elbóbiskoltam. Kicsivel később a  kapu csöngő felriasztott......

2.fejezet , 1.rész : Régi barát.

Sziasztok kedves olvasóim! Sajnálom hogy eddig nem hoztam új részt, valamiért nem ment az írás. Remélem amikor ilyen hullámvölgybe kerülök ti akkor is mellettem maradtok és olvassátok a blogom. Nem sikerülhet mindig minden jól . Köszönöm a türelmet, és a sok kedves visszajelzést.Hiszen a ti véleményetek , nagyon fontos számomra. Amikor megláttam hogy 12 feliratkozóm van , hirtelen megállt bennem az ütő, annyira fantasztikus érzés hogy ennyien olvassátok rendszeresen a blogom...köszönöm mindenkinek aki megtekinti elolvassa, kommentálja vagy esetleg szavaz a rész végén. Köszönöm hogy vagytok nekem!:)

Kendall szemszöge :

A reggelemet ismét a kedvenc bioboltomban kezdtem , megdöbbenésemre egy másik eladó lány volt és nem az a lány aki segített nekem a múltkor. Kicsit csalódott lettem.
- Szia , ne haragudj de mi történt az új lánnyal ?-kérdeztem a szőke hajú eladótól.
- Engem keres?- bökte meg valaki a hátam.Megfordultam majd ugyanazzal az angyali mosollyal találtam magam szemben mint a múltkor.
- Igen, vagyis nem. Csak benéztem.-mosolyogtam zavarodottan.
- Értem .-mosolygott. Sophi akkor elmegyek ebédért kérsz valamit?-fordult a másik eladó lányhoz.-A szokásost.-vágta rá a szőke hajú eladó.
- Várj! Ebéd szüneted van?-szóltam utána.
- Ez elég egyértelmű szerintem.-nevetett.-Örömmel fogadnám ha elkísérnél.
- Én pedig örömmel veled megyek, hova lesz az utunk?- álltam meg a kocsimnál.
- Köszönöm, de én inkább sétálok. Végre van 2 órám kimozdulni a boltból, azt inkább a szabadban tölteném.
- Ritkán hallani ilyet,én is imádok a szabadban lenni, tehát akkor sétáljunk.
 Csak néztük egymást és mosolyogtunk egymásra, nagyon furcsa volt, úgy megvoltunk szeppenve mint két tini.Aranyos lány,gyönyörű,kicsit talán belezúgtam.Jesszusom, úgy belezúgtam valakibe hogy még a nevét sem tudom, biztosan az angyali mosoly az oka.
Fél úton jártunk mikor valaki megfogta hátulról a kezem.
- Kendall, haloo!-hallottam egy ismerős hangot, majd megfordultam.
- Szia, Marie .- fordultam meg, Marie arckifejezése ledöbbent  volt de nem engem nézett hanem a gyönyörű eladólányt. - Haho itt vagy köztünk?- legyintettem a kezem egyenesen az arca elé.
-Most csak káprázik a szemem vagy tényleg te vagy az?-nézett a lányra.
-Marieeee.-egyenesen rohant az öleléséhez.
-Amanda, édes jó istenem. Mennyit változtál , te gyönyörű vagy. De mit keresel Amerikában ?  Csak nem ezt a tökfejet?- mutatott rám Marie.
- Kösz , ez jól esett- durcáskodtam amin mindketten elmosolyodtak.
- Még nem is ismerem ezt a srácot-nézett rám gyönyörű szemeivel.-A nevét sem tudom.-Marie ezen jót nevetett.
-El kell meséljetek mindent! -sikerült kimondani két szót nevetés közben.
- Jóó, de azt hiszem nektek is.-Őhmm..egyébként Kendall Schmidt vagyok- fordultam Amanda felé,majd kezet fogtunk.
-Amanda Moriss.-nézett rám elég félénk pillantással.
-Fuuuuu, ez nagyon furcsa és vicces.-Marie megállás nélkül csak nevetett.
- Örülök hogy találkoztam ismét mindkettőtökkel , de nekem még ebédet is kell vinnem a munkatársaimnak. Remélem még találkozunk.-elbúcsúzott ,majd indult is Amanda.
- Amanda várj!- kiáltott utána Marie.-Legalább a telefonszámodat add meg!-gyorsan lediktálta ,és sietett.
 -Naaaaaaaaaa ,nem gondolod hogy ezt nekem kellet volna? - tettem fel a kérdést felhúzott szemöldökkel.
- Édes apám, ha én arra várok hogy te elkérd a számát....öhhhm szerintem az unokáim előbb elkérnék.
- Hééééj,ez nem így van.
- Ooo,dehogy is ,ismerlek Kendall.-nevetett majd átkarolta a vállam.

Marie szemszöge : 

- Honnan ismered Amandát?-szegezte hozzám,a kérdést Kendall.
- Még anno két utcányira laktunk egymástól.Ovis korunk óta ismerjük egymást.Gimnáziumban lettünk legjobb barátnők, az én utam ide vezetett Los Angelesbe az övé pedig Barcelonába.Olyan jó volt újra látni, olyan jó lenne vele sok időt együtt tölteni ,remélem visszakapom az egykori legjobb barátnőmet. Fogalmam sem volt hogy itt van Amerikában.
- 2 hete jött, nekem azt mondta senkit és semmit nem ismer itt.
- Hmmm, és ezt te még is honnan tudod?
- Egyszer vásároltam  nála és akkor mondta.
- És tetszik mi?-böktem oldalba Kendallt.
- Lehetséges.-babrálta a kezét mint egy megszeppent gyerek.
- Ma nem vagy valami bőbeszédű Kendizzzle , nem is kérdezősködök tovább, remélem az elsők között leszek akit tájékoztatsz.-mosolyogtam rá. Ideje lenne haza menni, otthon valami ebédet is kéne ma még alkotni.

Amanda szemszöge : 


El sem hiszem hogy találkoztam Marievel, nincs olyan nap hogy ne gondolnék a barátságunkra. Annyira hiányzott , most végre egy városban vagyok vele. Boldogsággal töltött el ez az egész , az egész napom nagyon jól telt. Néha - néha a boltban Kendallre gondoltam. Nem tudok róla semmit de a kisugárzása nagyon jó. Kedves srác , szép szemekkel és mosollyal, szerintem jó barátok leszünk. Végref hazaértem a munkából, otthon várt az unokatesóm Samantha. Egy ideig nála lakom, amíg nem sikerül találnom egy szerény kis lakást.
- Végre hogy itthon vagy Amanda.- ölelt magához szorosan Samantha.
- Sam te is hiányoztál! Hol jártál az utobbi két napban?-kérdeztem miközben megpusziltam.
- Volt egy kis elintézni valóm, teljesen azon vagyok hogy újra összejöjjek az exemmel.
- És eddig hogy megy?
- Nem valami fényesen van egy apró zavaró tényező.Mindegy majd megoldom, csináltam vacsit ott van a pulton. Most elkel mennem egy vörösszőnyeges partira. Szerintem csak reggel jövök. Vigyázz magadra Ama. - nyomott egy puszit a homlokomra,majd indult gyönyörű estélyi ruhába.
Imádom Samet, mindenki azzal jön hogy milyen gonosz meg minden....szerintem ez nála csak egy álca, ha az ember igazán megismeri és hagyja hogy megnyíljon neki Sam , akkor rájön hogy milyen egy tündéri lány, aki igen is tud szeretni. Ez az álarc nála azért van mert nagyon sokszor átvágták , elhagyták és sok fájdalom érte. Sajnálom őt. Én igazán ismerem és biztosan tudom hogy ő az egyik legjobb unokatestvér a Világon. 

Logan szemszöge : 

Vivienne elutazott 2 hétre a szüleihez , nagyon üres nélküle a lakás. Áthívtam Kendallt hogy aludjon itt beszélgessünk és igyunk. Mára meghívást kaptunk mindketten egy partira. Sok mindenről szeretnék vele beszélni, igen néha nekem is jól esik kiönteni a dolgokat a legjobb haveromnak... lehet hogy nyálas lehet hogy nem. Samantha minden nap hívogat, és kezdem úgy érezni ,sikerülni fog neki elérni nálam valamit. Persze tudom hogy  ez nem helyes ,hiszen teljes szívemből Viviennet szeretem. Külsőleg és testileg viszont még mindig vonzódom Samanthahoz is. Kendall is mondta hogy mesélni akar valami lányról. No mi a fene.... kíváncsi leszek hogyan alakul a szerelmi életünk... jelenleg én sem tudom a helyes választ.