2.fejezet , 1.rész : Régi barát.

Sziasztok kedves olvasóim! Sajnálom hogy eddig nem hoztam új részt, valamiért nem ment az írás. Remélem amikor ilyen hullámvölgybe kerülök ti akkor is mellettem maradtok és olvassátok a blogom. Nem sikerülhet mindig minden jól . Köszönöm a türelmet, és a sok kedves visszajelzést.Hiszen a ti véleményetek , nagyon fontos számomra. Amikor megláttam hogy 12 feliratkozóm van , hirtelen megállt bennem az ütő, annyira fantasztikus érzés hogy ennyien olvassátok rendszeresen a blogom...köszönöm mindenkinek aki megtekinti elolvassa, kommentálja vagy esetleg szavaz a rész végén. Köszönöm hogy vagytok nekem!:)

Kendall szemszöge :

A reggelemet ismét a kedvenc bioboltomban kezdtem , megdöbbenésemre egy másik eladó lány volt és nem az a lány aki segített nekem a múltkor. Kicsit csalódott lettem.
- Szia , ne haragudj de mi történt az új lánnyal ?-kérdeztem a szőke hajú eladótól.
- Engem keres?- bökte meg valaki a hátam.Megfordultam majd ugyanazzal az angyali mosollyal találtam magam szemben mint a múltkor.
- Igen, vagyis nem. Csak benéztem.-mosolyogtam zavarodottan.
- Értem .-mosolygott. Sophi akkor elmegyek ebédért kérsz valamit?-fordult a másik eladó lányhoz.-A szokásost.-vágta rá a szőke hajú eladó.
- Várj! Ebéd szüneted van?-szóltam utána.
- Ez elég egyértelmű szerintem.-nevetett.-Örömmel fogadnám ha elkísérnél.
- Én pedig örömmel veled megyek, hova lesz az utunk?- álltam meg a kocsimnál.
- Köszönöm, de én inkább sétálok. Végre van 2 órám kimozdulni a boltból, azt inkább a szabadban tölteném.
- Ritkán hallani ilyet,én is imádok a szabadban lenni, tehát akkor sétáljunk.
 Csak néztük egymást és mosolyogtunk egymásra, nagyon furcsa volt, úgy megvoltunk szeppenve mint két tini.Aranyos lány,gyönyörű,kicsit talán belezúgtam.Jesszusom, úgy belezúgtam valakibe hogy még a nevét sem tudom, biztosan az angyali mosoly az oka.
Fél úton jártunk mikor valaki megfogta hátulról a kezem.
- Kendall, haloo!-hallottam egy ismerős hangot, majd megfordultam.
- Szia, Marie .- fordultam meg, Marie arckifejezése ledöbbent  volt de nem engem nézett hanem a gyönyörű eladólányt. - Haho itt vagy köztünk?- legyintettem a kezem egyenesen az arca elé.
-Most csak káprázik a szemem vagy tényleg te vagy az?-nézett a lányra.
-Marieeee.-egyenesen rohant az öleléséhez.
-Amanda, édes jó istenem. Mennyit változtál , te gyönyörű vagy. De mit keresel Amerikában ?  Csak nem ezt a tökfejet?- mutatott rám Marie.
- Kösz , ez jól esett- durcáskodtam amin mindketten elmosolyodtak.
- Még nem is ismerem ezt a srácot-nézett rám gyönyörű szemeivel.-A nevét sem tudom.-Marie ezen jót nevetett.
-El kell meséljetek mindent! -sikerült kimondani két szót nevetés közben.
- Jóó, de azt hiszem nektek is.-Őhmm..egyébként Kendall Schmidt vagyok- fordultam Amanda felé,majd kezet fogtunk.
-Amanda Moriss.-nézett rám elég félénk pillantással.
-Fuuuuu, ez nagyon furcsa és vicces.-Marie megállás nélkül csak nevetett.
- Örülök hogy találkoztam ismét mindkettőtökkel , de nekem még ebédet is kell vinnem a munkatársaimnak. Remélem még találkozunk.-elbúcsúzott ,majd indult is Amanda.
- Amanda várj!- kiáltott utána Marie.-Legalább a telefonszámodat add meg!-gyorsan lediktálta ,és sietett.
 -Naaaaaaaaaa ,nem gondolod hogy ezt nekem kellet volna? - tettem fel a kérdést felhúzott szemöldökkel.
- Édes apám, ha én arra várok hogy te elkérd a számát....öhhhm szerintem az unokáim előbb elkérnék.
- Hééééj,ez nem így van.
- Ooo,dehogy is ,ismerlek Kendall.-nevetett majd átkarolta a vállam.

Marie szemszöge : 

- Honnan ismered Amandát?-szegezte hozzám,a kérdést Kendall.
- Még anno két utcányira laktunk egymástól.Ovis korunk óta ismerjük egymást.Gimnáziumban lettünk legjobb barátnők, az én utam ide vezetett Los Angelesbe az övé pedig Barcelonába.Olyan jó volt újra látni, olyan jó lenne vele sok időt együtt tölteni ,remélem visszakapom az egykori legjobb barátnőmet. Fogalmam sem volt hogy itt van Amerikában.
- 2 hete jött, nekem azt mondta senkit és semmit nem ismer itt.
- Hmmm, és ezt te még is honnan tudod?
- Egyszer vásároltam  nála és akkor mondta.
- És tetszik mi?-böktem oldalba Kendallt.
- Lehetséges.-babrálta a kezét mint egy megszeppent gyerek.
- Ma nem vagy valami bőbeszédű Kendizzzle , nem is kérdezősködök tovább, remélem az elsők között leszek akit tájékoztatsz.-mosolyogtam rá. Ideje lenne haza menni, otthon valami ebédet is kéne ma még alkotni.

Amanda szemszöge : 


El sem hiszem hogy találkoztam Marievel, nincs olyan nap hogy ne gondolnék a barátságunkra. Annyira hiányzott , most végre egy városban vagyok vele. Boldogsággal töltött el ez az egész , az egész napom nagyon jól telt. Néha - néha a boltban Kendallre gondoltam. Nem tudok róla semmit de a kisugárzása nagyon jó. Kedves srác , szép szemekkel és mosollyal, szerintem jó barátok leszünk. Végref hazaértem a munkából, otthon várt az unokatesóm Samantha. Egy ideig nála lakom, amíg nem sikerül találnom egy szerény kis lakást.
- Végre hogy itthon vagy Amanda.- ölelt magához szorosan Samantha.
- Sam te is hiányoztál! Hol jártál az utobbi két napban?-kérdeztem miközben megpusziltam.
- Volt egy kis elintézni valóm, teljesen azon vagyok hogy újra összejöjjek az exemmel.
- És eddig hogy megy?
- Nem valami fényesen van egy apró zavaró tényező.Mindegy majd megoldom, csináltam vacsit ott van a pulton. Most elkel mennem egy vörösszőnyeges partira. Szerintem csak reggel jövök. Vigyázz magadra Ama. - nyomott egy puszit a homlokomra,majd indult gyönyörű estélyi ruhába.
Imádom Samet, mindenki azzal jön hogy milyen gonosz meg minden....szerintem ez nála csak egy álca, ha az ember igazán megismeri és hagyja hogy megnyíljon neki Sam , akkor rájön hogy milyen egy tündéri lány, aki igen is tud szeretni. Ez az álarc nála azért van mert nagyon sokszor átvágták , elhagyták és sok fájdalom érte. Sajnálom őt. Én igazán ismerem és biztosan tudom hogy ő az egyik legjobb unokatestvér a Világon. 

Logan szemszöge : 

Vivienne elutazott 2 hétre a szüleihez , nagyon üres nélküle a lakás. Áthívtam Kendallt hogy aludjon itt beszélgessünk és igyunk. Mára meghívást kaptunk mindketten egy partira. Sok mindenről szeretnék vele beszélni, igen néha nekem is jól esik kiönteni a dolgokat a legjobb haveromnak... lehet hogy nyálas lehet hogy nem. Samantha minden nap hívogat, és kezdem úgy érezni ,sikerülni fog neki elérni nálam valamit. Persze tudom hogy  ez nem helyes ,hiszen teljes szívemből Viviennet szeretem. Külsőleg és testileg viszont még mindig vonzódom Samanthahoz is. Kendall is mondta hogy mesélni akar valami lányról. No mi a fene.... kíváncsi leszek hogyan alakul a szerelmi életünk... jelenleg én sem tudom a helyes választ.