12.rész : Valami hiányzik.

 Kedves olvasóim! Köszönöm a rengeteg kedves kommentet, ezért érdemes írni. Miattatok  , nektek írom a blogot ezért nagyon fontos a ti véleményetek! Remélem további részek is tetszeni fognak, és továbbra is velem tartotok. Rengeteg kaland ,bonyodalom, vita és mindenféle jó várható. De pssszt....többet nem árulhatok el ;) Legyetek jók! Köszönöm az 5 feliratkozót is. Kellemes olvasást!

 

Vivienne szemszöge: 

 Logieval délután elszórakoztunk kettesben egy kicsit, ami után jól esett egy nagyot aludni.
  Este fél 9 kor sikerült felébrednem, magam mellé pillantottam és láttam hogy a kedvesem még alszik. Olyan édesen szuszogott.

- Édesem kelj fel!- feküdtem finoman a hátára.
- Szívem én innen nem akarok felkelni, veled akarok maradni az ágyban.- fordított át , finoman rám feküdt majd csókolgatni kezdett.
- Hahóóóóóóóóóóóóóóóóó- dörömbölt valaki az ajtón.
- Shhh ,hagyd !-mondta Logie.
- Annyit leehetünk még együtt amennyit csak akarunk.De most menjünk a többiekkel. - csókoltam meg lágyan , majd felálltam az ágyból.
- Egy pillanat !-kiabáltam - gyorsan magamra kaptam egy lenge ruhát, Logan-re rádobtam egy takarót és kinyitottam.
- Woow, csini vagy-jegyezte meg egy mosollyal Jessie.
- Olyan kedves vagy!- válaszoltam kicsit zavarodottan.
- Indulhatunk?- kiabálta James.
- Egy pillanat és megyünk!- válaszoltuk egyszerre Jessievel ,összenéztünk majd elkezdtünk nevetni.

Kendall szemszöge:

Végre sikerült elindulnunk az étterem felé ami a mólónál van, a parton sétálgattunk és úgy éreztem hogy beszélnem kell Jessivel. Zavar a köztünk lévő csend.
- Beszélhetnénk?-húztam kicsit hátrébb a többiektől.- Flora vette az adást ezért kicsit siettette a többieket.
- Miről is? Szerintem nincs semmi beszélni valónk.-rám se nézett miközben válaszolt.
- Most mi a bajod velem, őszintén mi rosszat tettem én veled délelőtt még tök jól hülyültünk emlékszel?
- Kendall semmit, és semmi bajom nincs.Egyszerűen most nincs kedvem beszélgetni.- felelte majd indult volna.
- Látom rajtad hogy valami van! Tudom és érzem.- húztam vissza , magamhoz közel.
- Kérlek engedj el!- kérlelt- De nem tudtam elengedni annyira jó érzés volt a kezemben tartani, nem akartam hogy haragudjon rám , akármit is tettem. Közelebb húztam majd lágyan megcsókoltam. Ő elrántott magától majd lekevert egy hatalmas pofont és visszafutott a lakásba.
 - Jessie kérlek váárj!-kiáltottam utána.
 - Hagyj békén látni sem akarlak !-rohant tovább.

Pár percig csak álltam és bámultam magam elé.Hogy lehetek ekkora idióta? Két napja azt se tudom hogy mi van velem.Nem tudtam mit csináljak. Soha nem csináltam még ilyet mint ma. Idegen lánnyal kelek? Megcsókolok egy lányt csak úgy? Nem tudom miért. Talán ennyire vágynék egy nő társaságára?Jobbnak láttam hogy felmegyek a házba és megnézem Jessivel minden rendben van e. Ha még sokáig gondolkodom, annak az lenne a vége hogy megfojtanám magam a gondolataimmal.

- Kérlek beszéljük meg , sajnálom !-mentem be a szobájába.
-Hogy gondoltad ezt? Megcsókolsz azután hogy előtte egy vadidegen lánnyal voltál? Undorító vagy . Érted? Soha többet nem akarlak látni!- Mondta miközben dühösen pakolt a bőröndjébe, majd kilökdösött a szobájából.

Csak ültem a kanapén és vártam hogy végre kijöjjön.De nem bírtam várni ,féltem hogy valami baj van ezért felmentem .
 - Jessie kérlek engedj be , beszéljük meg.-kopogtam-  majd hallottam hogy elfordítja a kulcsot.
- Sajnálom ,bolond voltam, nem tudom mi van velem 2 napja. Nagyon is kedvellek, de én sem tudom hogy mit érzek igazán. Próbáljuk meg ezt elfelejteni. És szépen mintha semmi sem történt volna sétáljunk vissza a többiekhez. Rendben?- sétáltam be a szobájába miközben dőltek belőlem a szavak.
-Talán kicsit túl reagáltam a dolgokat.-válaszolt egy mosollyal.- Sajnálom tudod hogy én ilyen vagyok.
- Barátok?-kérdeztem biztatóan, de igazából én sem értettem hogy gondolom ezt.
- Barátok!-ölelt meg Jessie.

Egész úton miközben az étteremhez sétáltunk, egymáshoz se szóltunk. Nagyon kínos volt. Én akkora lúzer vagyok, miért nem találom meg a szerelmet? Ennyire rossz vagyok, ennyire taszító lennék a nők számára? Nem tudom mit rontok el folyamatosan. Unom, én is végre szerelmes akarok lenni, szeretni egy nőt aki viszont szeret engem. Ez minden álmom. Csak ez az egy dolog hiányzik az életemből. Hiszen meg van mindenem,csak a legfontosabb dolog hiányzik, haza menni valakihez,éjszaka érezni hogy valaki a mellkasomon alszik el.

Marie szemszöge: 

-Te idióta ,tegyél le most azonnal! - püföltem a hátát.
-Úgy érted ,tegyelek be most?- nevetett Carlos.- rendben te kérted. -majd berohant velem a tengerbe.
- Carlos Roberto Pena Jr !- Ezt nagyon de nagyon meg fogod bánni, azt ugye tudod?- próbáltam fenyegetni, és rohanni felé de a hullámok megakadályoztak.
- Uhhhh, most reszketek tőled.-sipítozott.
- Most szerinted csurom vizesen hogy fogok beülni egy étterembe, és nagyon éhes vagyok.-durcáskodtam.
-Adjak valamit amit be tudsz kapni?- kérdezte kaján vigyorral az arcán.
- Carliiiitoos most már elég legyen!-szóltam rá, majd nyomtam egy puszit a szájára.
- Én most felmegyek a házba és átöltözök.- jelentettem ki és indultam is.
- Áááááácsi-áccsi-rakadtam meg a karom Carlos.
- Nem gondolod hogy megzavarnánk valamit?- kérdezte felhúzott szemöldökkel.
- hááááh, most te viccelsz? Az én barátnőm nem olyan! Jól ismerem.-mondtam határozottan.
- Jó akkor menjünk, felkísérlek. -fogta meg a kezem.


Carlos szemszöge : 

Nagyon kedvelem Mariet ezért megfogtam a kezét és gondoltam felkísérem a lakásba, hogy ne menjen egyedül. Félúton jártunk amikor Kendall és Jessie jöttek velünk szembe. Van egy olyan képességem hogy megérzem az embereken ha valami baj van.Rajtuk jól látszott hogy nincs minden rendben , de próbálják tettetni hogy minden oké. Kíváncsi vagyok, vajon mi történt?